Blog

Ez a blog (és tulajdonképpen az egész weboldal) azt a célt szolgálja, hogy egyhelyben, s egyben legyek: azonos magammal. A történeteimhez szorosan hozzátartoznak a családom tagjai, akikről nem fogok írni személyiségi jogaik tiszteletben tartása végett, néha esetleg említésszerűen. Ellenben sokat gondolok rájuk.

Az elhatározás a kasseli kutatói ösztöndíj elnyerésével nagyjából egyidős. A megvalósítást akkor kezdem, amikor már lázasan dolgozom a documenta Archívumban, élvezem a magányt, rendszeresen és harmonikusan élek, nagyon sok időt töltök a természetben.

Mert egy társam van ebben az elvonulásban, a kutyám, s Beck Zolinak igaza van, ha boldog akarsz lenni, végy magad mellé egy kutyát vagy egy macskát.

Boldog vagyok.

Ez a blog mégiscsak mozgás közben íródik, mert ez a lételemem, és a megfigyelés is mozgás közben, állandó nézőpontváltással az igazi. Ha olvassátok, megértitek, hogyan fér össze a helyben maradás a mozgással: így, virtuálisan.

A három blog összetartozó bejegyzései mindig egyszerre jelennek meg és szorosabban vagy lazábban kötődnek egymáshoz. Az első, „Kassel 2021”, a kasseli útinaplóm adja a vezérszólamot, a másik kettő kíséri. A „Micsoda útjaim” valójában a Facebook oldalamon 2016-tól mostanáig közzétett utazási posztjaim gyűjteménye, nem időrendben, hanem a gondolataimhoz, a hangulataimhoz való kapcsolódásaik szerint. Ezeket annak idején sokan olvasták, de most új összefüggésbe kerülnek, s szeretném, ha itt nálam archiválódnának. Elég lett a közösségi médiából. A harmadik, az életem fontos részét képező főzésről (és evésről) szól: szedett-vedett, főleg a megfelelő hozzávalók hiányában kreativitásra épülő receptek jól sikerült eredményei.

Remélem, lesznek, akik jönnek, emlékeznek, esznek: velem.

Kassel 2021 –

Útinapló

Micsoda útjaim –

magánarchívum

Pócsikandi

Látványkonyha

Elrugaszkodások

Egy kis Erasmus know-how

Egy kis Erasmus know-how

Mielött folytatom, beiktatok egy rövidke ismertetést az Erasmusról, mert sokan nem ismerik, s esetleg azoknak is hasznos, akik még nem próbálkoztak vele. Bãr tudjuk, Magyarorszãgon az alapítvãnyi egyetemeken kialakult egy áldatlan helyzet, le lettek kapcsolva a...

Nairobiban (is) otthon

Nairobiban (is) otthon

Előzetes felderítéseim kapcsolatok, számomra szakmailag érdekes helyek után gyümölcsöztek. Először egy kiváló non-profit szervezet, egy digitális kulturális archívum vezetőjével találkoztam, Mutanu Kyany'aval. Ez volt az első városi találkozóm: egy plaza trendi és...

Varázslatos Kenya

Varázslatos Kenya

A Turizmus és Vendéglátãs Tanszéke - Kenyatta University Letöltés Visszatérek még az egyetemre egy egészen különleges élmény felidézésére. Csütörtökön volt némi fennakadãs az ügyintézésben: a magyar bürokrácia Kenyáig elér! S ezen úgy felbosszantottam magam, hogy a...

Majd a nép

Majd a nép

A tanítás a számomra felszabadító Kell legyen a diákok és saját magam szempontjából is. Ha ennek vége, abbahagyom. Magyarországon kiégettek a felsöoktatás körülményei, azóta keresem az inspirációt, újratöltödést. Bizonyos diákok adnak erre esélyt, fura mód, sokan...

Kedves- kedves hadada íbiszek

Kedves- kedves hadada íbiszek

A hadada íbisz hangjára ébredek, növérem azonosította be fotó alapján. Rokona az Egyiptomban hajdanán Thot, a bölcsesség istene szent állataként tisztelt feketefejü íbisznek. Ezért is, önmagáért is nagyon szeretem. Két napja élem a Kenyatta egyetemi életet, a campust...

Soha-soha ennyire máshol még

Soha-soha ennyire máshol még

Gyermekkoromban imádtam a földgömböket. De ez a követö most épp úgy elvarázsolt: nincsenek határok, csak folyók, hegyek, s lãthatatlan, hírböl ismert városok. Fölöttük látom szállni a gépemet, s benne magamat. Nehéz elkezdenem ennek az utazásnak a történetét, de...

Láthatatlan városok felé – útra készen

Láthatatlan városok felé – útra készen

Dave McKean's original drawings for an edition of Italo Calvino's Invisible Cities from the Folio Society. Novemberben nagy izgalommal kezdtem előkészíteni egy utazást, amely sokat jelenthet számomra. Hogy mit is pontosan, arról most afféle prológusként írok egy...

Kirje, kirje

Kirje, kirje

Ezt a karácsonyi posztot a Néprajzi Múzeum Jelenarchívuma inspirálta. Oda készülök írni egy "autóval tengerhez" történetet, feltölteni hozzá családi fotókat, de a készülődést ünnepivé tette, s kissé átalakította az advent hangulata, a karácsony közeledte. Az utazás...

Visszatért hozzám Omara hangja

Visszatért hozzám Omara hangja

Omara pecsét. Thury Lili grafikusművész munkája (OFF Biennále, 2021) Ez a cím Szűcs Teri csodaszép könyvére utalás, amit most vettem meg karácsonyra, de amúgy az írásomnak annyira nincs hozzá köze, csak távolról, és egyébként Krasznahorkait olvasok, szóval ez a...

Pócsik Andrea
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.