2018. május 26.

here we go

délelőtt kedves szállásadómmal végigszáguldottunk a városon, piacok és spanglik édes illatözönében (reggel a balkonon egy tajvani művészettörténész lánnyal illatokról és emlékekről kávéztunk, ő az egyik, én a másik

íme az EYE Filmmuseum

az első előadások közt egy amerikai home movie 1960-ból, élő zenével, kedves kollégámnak, Füzi Izának való:)

az improzivatív rész után felcsendült egyik kedvenc dalom átirata

what a splendid building

WHAT A PERFECT DAY (Ujj Zsuzsit kérdeztem egyszer, nem énekelné -e el magyarul, Kozma György Ámor csodaszépen lefordította)

2018. május 28.

imádok átkompozni a konferenciára, ezek az átkelések épp nekem valók:)

mennek az előadások, többnyire esettanulmányok aktivista archívumokról, a Fülöp-szigetektől Törökországig…

Magyarországon egyébként rengeteg hasonló dolog van, csak nem vagy nem jól használjuk őket

egyetlen ismerősöm volt tegnap , Thomas Elsaesser, ő tartotta a nyitóelőadást, elmesélte az archívumkutatás, filmmegőrzés intézményesülésének archeológiáját

a végén, a filmje fogadtatásáról szólva megemlítette Budapestet: az a mi egyetemi rendezvényünk volt, a Memory Matters szimpózium, én szerveztem, sok kiváló előadóval, lesz még nyoma, folytatása, remélem

aztán szünetben váltottunk pár szót: elmondta, valóban mennyire fontos volt neki az ottléte

amikor tehetem,a kávézó oldalán cigarettázom, nézem a hajókat és gondolkozom, a tettvágy szorosan kötődik az elismerési vágyhoz, mert csak akkor vagy hatékony, ha van feedback arról, jól csinálod és a hatásod így erősödik

a becsvágy már kemény dolog, személyiségromboló, kevély lesz tőle az ember, kapzsi és mohó

az EYE Filmmuseum magyar vonatkozásait fotózgattam tegnap, a Tarr Béla póló a legviccesebb, de van egy kakukktojás, azt egyszerűen szeretem

2018. május 30.

fent egy saját készítésű amszterdami anzix

ittlétemet két múzeumlátogatás keretezte: köszönet a kiváló választásért és minden másért Juhász Annának, kedves szállásadómnak

az első még érkezésem napján az antropológiai múzeum erősen kritikai megközelítésű állandó és ideiglenes kiállításai a volt holland gyarmatokról, a másik a gyönyörű csöpp fotográfiai múzeumban egy mali-i fotográfus képeiből készített tárlat

a kurátort dicséri a finom hangolás, körös-körül a kinagyított fotók szemlélésekor nehezen tudjuk eltakarni az etnográf tekintetünket, de a középen elhelyezett üvegtárlók személyessé gyűrődött képei, a benti teremben a fotózás műveletét megörökítő portrévideó és az eredeti nagyságú képek mind ehhez segítenek hozzá

közben végre egy croissant és reggeli kávézás útközben az EYE felé egy régi pékségben és kávézóban, el tudtam indulni időben

boldogan néztem az ébredező amszterdami utcát

az utolsó előadások sem voltak kevésbé érdekesek, csak kissé kapkodóak

még ellátogattunk az EYE Collection Centre-be, de az esti 15. szülinapi partira már nem mentem, helyette inkább egy régi kedves ismerőssel, Zongával találkoztam, aki az egyetemen antropológiát tanít és rengeteg izgalmas dolgot mesélt.