Egy nyiladozó archívumkutató reggeli elmélkedése

Studium. Punktum. (Világoskamra)

Amikor a roma kultúra az egyetemes kultúra részeként, a jelenség totális természetességével tűnik fel előttünk, akkor mondhatjuk, otthon vagyunk a világban. És ez olyan örömet okoz, hogy most meg kell osztanom.

Régóta rajongója vagyok egy elegáns lakberendezési üzletben kapható brit festéknek. (Tárgyaik között is vannak szépek, de a marokkói tükörben visszanéz ránk a gyarmatosító tekintetünk: nem az árak miatt nem vásároltam ilyesmit soha.)

 Ha azonban valakit az vonz, hogyan varázsolhatja el a környezetét színekkel, annak a Farrow & Ball színskála örök vonatkoztatási pont lesz: soha nem fog máshol keresni megfelelőt. A festékek kivételes minőségűek – de ez itt nem a reklám helye, utána lehet olvasni a weboldalon.

A színskála különlegessége, hogy minden egyes fantázianévhez rövid magyarázat, szinte történet tartozik: az inspirációs forrás megnevezésével. Így tehát a választás közben tanulmányozhatjuk az eredetet (studium), elképzelhetjük az adott teret, személyt, tárgyat, akihez a leírás elvezet. S előfordul, hogy egy ilyen leírásban egy váratlan szépség vagy mélység feltárul, valami felismerés belénk hasít (punktum), és a szín világához tartozó tárgy vagy a tárgyhoz tartozó világ olyan közel kerül ebben a meglepő társításban, mint még soha.

Aki járt nálam a Bauerban, ismeri a hatvanas években készült, vaterás kredencem selyemfényű széna és sudburry sárga árnyalatait, a hasonló eredetű szekreterem padlizsánról mintázott brinjal és londoni galambszürke kombinációját.

A közelmúltban újabb csodát alkottam a paloznaki nyári konyhánkban: a terracotta (red earth) falra került a régi konyhabútorunk egy felújított darabja, egy polc, amely a homéroszi tengerkékkel (wine dark) boldogít, ahányszor csak ránézek.

És a lényeg, ami miatt beszámolok minderről, a vardo csodakékjének leírásában a hagyományos roma kultúra egy fontos tárgya, a lovasszekér, amelynek gazdag díszítésében és (csakis ott) egykor rábukkantak erre az árnyalatra; ahogyan a top divattervezői stúdiók tűzőszálja ihlette tailor tackre vagy a történelmi Templeton House semmihez sem hasonlítható rózsaszínjére.

Írta: Pócsik Andrea

2025.09.09.

Hasonló bejegyzések

Meghívó űrsétára

Meghívó űrsétára

Ajánló Oláh Norbert: Gypsies in Space c. kiállításához Különös eseményen vehetünk ma este részt, afféle kiállításmegnyitó, de annál több: a Polgár Alapítvány az Esélyekért megvásárolja Oláh Norbert festőművész fenti sorozatának darabjait; az átadó alkalmából...

Írni, írni, írni

Írni, írni, írni

György Péter emlékére "Ősz van, mindenki tudja, aki él, senki sem tudja, aki meghalt. Ősz van - kedvelt évadom, ideje a csatangolásnak, sétákban való elmerülésnek, önépítésnek, készülődésnek, a dolgok elrendezésének, az Idő rétegeit lecsillapító mozdulatoknak, az...

Nem csak egy iráni baleset

Nem csak egy iráni baleset

Jafar Panahi új filmjéről (Csak egy baleset, 2025, Irán-Franciaország, Luxemburg) Az idei BIFF csodáinak felsorolásába sem kezdek: olyan tág spektrumon mozog a filmválogatás, ismert alkotók új filmjeitől kezdve, egyáltalán nem vagy kevésbé ismert rendezők...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pócsik Andrea
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.