Bakonyi sertésborda és töltöttkáposzta berliniesen

2016. október 15. Berlin

Már nem tudom, hogy a Facebook-naplómnak főzök vagy magamnak, fotózgatok itt össze-vissza…mindenesetre kedves ismerőseim nézik, én meg eszem:) S ez most igazán tetszik (mondtam volt nyáron, hogy Berlin az én Bakonyom): bakonyi sertésborda berliniesen, medvehagymás tésztával…ráadásul tiszta nemzeti színben pompázik, fene gondolta volna, hogy hétvégére ilyen nagymagyar leszek.

A háttérben (sosem találjátok ki), a Kettős Mércenek köszönhetően élőben megy a Roma Pride – Roma Büszkeség Napja a blahán, nemsokára az imádott Parno Graszt, most épp szónokok, a legszebb nekem eddig Jónás Tímea Aranypánt Díjas ápolónő Berzsenyi-idézete volt, azt nagyon meg- s eltalálta:)

2016. november 22. Berlin

Ma a házigazdámnak szülinapja van/lesz, s elhívja barátait. A könyvtár után töltött káposztát főztem, de ennek története van, szégyelltem eddig leírni is. A múlt heti csúf pénteken megláttam egy török üzletben egy csomag savanyú káposztát…Megvettem, s hogy legyen hozzá hús is, gondoltam, nosza, majd bent a pult előtt tanácstalanságomban megkérdeztem, melyik a disznó az ötféle darált hús közül…A fiatalka eladó konkrétan szóhoz sem jutott, mellette a hentes csak annyit mondott szomorkásan, mi nem árulunk disznót, Madame. (Így még soha nem szólított senki, de most kb. úgy hangzott: te marha). Majd elsüllyedtem szégyenemben, előbb el- majd visszasomfordáltam, s kértem fél kilót.

Így hát most marhahúsból készül: a skype-nővérem szerint olyan nincs is, pedig itt Berlinben van, s végül belekerült egy kis sonka a török-magyar barátság kedvéért. (A házigazdám román haverja alig várja, pedig múlt héten kapott otthonról pakkot: a mamája küldött neki töltött káposztát:)

Míg főztem, hallgattuk a tilost, a meglepetést pedig ide kiteszem, a szülinapos úgysincs a fb-on.

Írta: Pócsik Andrea

2021.07.13.

Hasonló bejegyzések

Magyaros búcsú

Magyaros búcsú

A záró előadásom után nekiálltam sütni-főzni, mert másnap délelőtt kávézós/ tízórais búcsúzkodásra hívtam a munkatársaimat, este a házigazdáimat. Sütöttem fasírtot, s mondtam, ez "fasírt". Így, tanulják csak meg. Hozzá kis sajtgolyókat, otthon trappista, itt érett...

Éljen a forradalom!

Éljen a forradalom!

Ezt a tortát a szombat esti vendégeknek csináltam: éljen a forradalom (és az előválasztás)! Meséltem nekik 1956-ról, koccintottunk a forradalomra, s egyszercsak az egyik kedves tudomáynos kutató bajtársam átölelt, s azt mondta: komrád! Sima keksztorta: túróval,...

Újabb konyhai találkozás: tokiói street food és rakott kel

Újabb konyhai találkozás: tokiói street food és rakott kel

A vasárnapi ebédünk, így másfél hónap után, nemcsak a szakmánk, hanem a főzés-evés iránti közös lelkesedésünkről is szólt. A múltkor készített rakott karfiol nagyon ízlett Vennesnek, ezért most sütöttem rakott kelt. Közben meg is tanítottam rá, mondta is, hiszen ez...

2 hozzászólás

  1. Vida Barbara Eszter

    Teleportálnál nekünk is ebből? Vagy majd főzöl akkor, amikor hazajössz a nyolcba!? Harmadik lehetőség szerintem nincs! Nagyon-nagyon tetszik ez az oldal, klassz, hogy nem face, furcsa (vagy csak szokatlan), hogy nem lehet lájkolni – lelkesen olvasom! Sok puszi innen a kilencből, külön puszi és fejsimi Bodzának!!!

    Válasz
    • Pócsik Andrea

      Teleportálni nem tudok, de főzni: IGEN! Ha hazamegyek a nyolcba-kilencbe:) Nektek is sok puszi: Andi

      Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük