2016. október 3.

Újra Berlin… szebb mint valaha:) Vasárnapi napfényes érkezés a Sonntagstrassén, délutáni séta és egy pohár bor a Monbijou Parkban, ahol a népek argentin tangót táncolnak, (gondoltam rátok Enikőm), egy csendes szoba a Friedrichschain zsongó negyedében, ahová már be is szereztem Virginia Woolf Saját szobáját (németül még nem olvastam), mosolygós török pék, aki másnap megismer egy vásárlás után:) Most itt nekem kerek a világ.

• 

• 

• 

• 

2016. október 9.

A vasárnapi terveim közé (az archívumi gyűjtés, kutatás eredményeinek rendszerezése, átgondolása, séta a közeli parkerdőben), épp befért egy kis bóklászás, révedezés a boxhagener téri (úgy szeretem a nevét) bolhapiacon. (Közben derűsen gondoltam a múlt heti viharos, eufórikus érkezésemre: micsoda lendülettel vágtattam le venni egy régi mobilt.)

Bár egyelőre nem vásárolok, megelégszem az utcára vagy a lépcsőházunkba kikerülő, feleslegessé váló tárgyak mustrájával: Virginia Woolf már kapott egy hozzáillő mécsestartót:)

• 

• 

•